A Csípőízületek Diszpláziája Gyermekeknél

2024 Szerző: Josephine Shorter | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 17:50

A csípőízületek diszpláziája gyermekeknél

A csípőízületek dysplasia a csípőízület veleszületett fejletlensége, funkcióinak megsértésével.

100 újszülöttből körülbelül 3-nál található meg. A lányok ötször gyakrabban szenvednek tőle, mint a fiúk. A csípőízületek diszpláziája a földgömb minden kontinensén előfordul, előfordulásának gyakorisága nem függ nemzetiségtől és fajtól.

Sokáig azt hitték, hogy a csípőízület szerkezetének veleszületett rendellenességei kevésbé gyakoriak Afrika és Ázsia népei, mint az európaiak körében. Valójában ez nem így van, a patológia kialakulásának gyakorisága a prenatális időszakban megegyezik, de a meleg éghajlattal rendelkező országokban valójában kevesebb az újszülöttek száma, akiknek öregedésével a csípőízületben tartós rendellenességek vannak. Ez annak köszönhető, hogy a csecsemőt elválasztott lábakkal a hátán vagy a csípőn hordozzák, és nincs szoros pólyázás és szoros bölcső.

Tartalom:

• A csípő dysplasia tünetei
• A csípő dysplasia kialakulásának okai
• Osztályozás
• Diagnosztika
• A csípő diszplázia kezelése gyermekeknél

A csípő dysplasia tünetei

A csípő dysplasia minden tünete 2 nagy csoportra osztható:

• megfigyelt újszülötteknél (0-12 hónap);
• jellemző az 1 évesnél idősebb gyermekekre.

A betegség tünetei újszülötteknél

A csípőízületek fejletlensége és pre-diszlokációja nagyon rosszul nyilvánul meg. És leggyakrabban véletlenül fedezik fel egy gyermekorvos vagy ortopéd rutinvizsgálata során. Az újszülött szoros figyelemmel megfigyelhető a gluteális és a poplitealis redők enyhe aszimmetriája, a gyermek merevsége és elégedetlensége, amikor megpróbálja a csípő- és térdízületnél hajlított lábakat oldalra teríteni. Az ultrahangvizsgálat során kiderül a késői csontosodási magképződés a combfejben. A röntgenképeken az acetabulum tetejének, a ferde külső szélnek enyhe lapítása tapasztalható.

A csípőízület szubluxációját és diszlokációját gazdagabb klinikai kép jellemzi.

A következő tünetek jellemzik:

• kattintási tünet;
• a lábtenyésztés korlátozása;
• Erlacher tünete;
• a poplitealis és a subglutealis redők aszimmetriája;
• a láb relatív rövidülése az érintett oldalon;
• kifelé fordítva a lábát.

A diagnózis legjobb ideje az újszülött életének első hete. Ebben az időszakban az alsó végtagok izomzatának fiziológiai hipotóniája dominál, ezért meglehetősen egyszerű meghatározni az összes kóros tünetet. 7 napos életidő után a neurológiailag egészséges csecsemőknél fiziológiai hipertónia alakul ki, és a subluxáció és a diszlokáció egyes megnyilvánulásait nem lehet észrevenni.

• A „kattanás” tünetet abban a pillanatban határozzák meg, amikor az orvos vagy a szülő megpróbálja a gyermek térdre hajlított lábát oldalra teríteni a csípőízületben. A glenoid üregből kilépő combfej jellegzetes ropogással lép be az ízületbe. A lábak behozatalakor ismét kattanás hallatszik, ami azt jelenti, hogy a comb ismét az ízületen kívül van.
• A lábak korlátozott kitágulása az esetek csaknem 100% -ában segít meghatározni a csípőízület subluxációját és elmozdulását, amikor ezt a tünetet tanulmányozzák az idegrendszer patológiája nélküli gyermekeknél az élet 5-7. Ha a lábak 50-60% -kal elválnak, ez a csípőízület problémáinak biztos jele.
• Az Erlacher-tünetet a következõképpen ellenõrizzük: a gyermek kiegyenesedett lábát, amelyben subluxáció vagy diszlokáció gyanúja merül fel, lassan az ellenkezõ egészséges lábra viszik. Aztán fokozatosan hozzák a beteg lábat az egészségeshez. Normális esetben a láb keresztezi az ellentétes végtagot a comb alsó vagy középső harmadában; a csípő dysplasia súlyos formáiban ez a felső harmadában fordul elő.

• A bőrredők aszimmetriáját mind a hátán fekvő gyermekkel, mind a gyomorral ellenőrizni kell. Nem a bőrredők számára figyelnek, amelyek általában mindkét végtagon eltérhetnek, hanem a helyük mélységére és magasságára.
• A láb relatív megrövidülését a következőképpen észleljük: az újszülöttet a hátára fektetjük, a lábakat a térd- és a csípőízületnél meghajlítjuk, a lábakat a kanapéhoz nyomjuk. Értékelik azt a szintet, amelyen a térdek egymáshoz viszonyítva vannak. Normális esetben azonos szinten kell lenniük. Ha egyikük alacsonyabb, akkor ez a láb relatív rövidülését jelzi.

A csípő veleszületett elmozdulása esetén a beteg lábat természetellenesen kifelé fordítják, ezt akkor állapítják meg, amikor a lábat a csípő és a térdízületben fekvő helyzetben kiegyenesítik.

Tünetek gyermekeknél 1 év után

Az 1 évesnél idősebb gyermekeknél meglehetősen könnyű kimutatni a csípő diszpláziáját, mivel ekkorra már a betegség enyhe formáinak diagnosztizálása eltűnik vagy átmegy súlyosabb formába.

A fájó lábon van egy sántítás, a csípő kétoldali elmozdulásával pedig kacsa járás. Jelentősen csökken a farizmok mérete az érintett oldalon. A sarokcsontra gyakorolt nyomásnak a kiegyenesített lábakkal a hátán fekvő gyermek helyzetében meghatározzák a végtag tengelyének mozgását a lábtól a csípőízületig.

A csípő dysplasia kialakulásának okai

3 elmélet különböztethető meg a csípő dysplasia kialakulásáról:

• az embrióban a szövetek fektetésének megsértése;
• genetikai hajlam;
• hormonoknak való kitettség.

Az embrióban a szövetfektetés megsértése

Először jelenik meg a csípőízület rudimentuma egy embrióban az intrauterin 6 hetes fejlődés után. A mozgás ebben az ízületben a terhesség 10. hetétől kezdődően lehetséges. Külső és belső károsító tényezők hatására az ízületi elemek képződése megszakad.

Külső okok lehetnek:

• sugárzás;
• vegyi anyagok, beleértve néhány kábítószert;
• kedvezőtlen ökológia.

A legfontosabb belső károsító tényező az anya által a terhesség első trimeszterében átvitt vírusos betegségek, beleértve az influenzát, a rotavírus fertőzést.

Genetikai hajlam

Magas a csípődiszplázia előfordulása azoknál a szülőknél, akik ebben a betegségben szenvedtek. Ennek a patológiának az összes esete közül a csípőízület szerkezetének megsértése, amelyet különféle genetikai tényezők okoznak, körülbelül 25%.

A csípőízületek diszpláziáját gyakran a veleszületett mielodiszpláziával együtt találják, amely betegség a vörös csontvelőben a vérsejtek képződésének megsértésén alapul. Talán annak köszönhető, hogy a kismedencei csontokban elhelyezkedő, kóros folyamaton áteső vörös csontvelő megzavarja az acetabulum fejlődését.

Hormonális hatások

A terhesség végére a női testben magas a progeszteron hormon szintje, ami pihentető hatással van a szalagokra, az izmokra és a porcszövetre. Ez szükséges az anya medencéjének előkészítéséhez a szüléshez. A progeszteron azonban képes átjutni a placenta gáton és bejutni a magzati véráramba. Ez az ínszalagos készülék és a csípőízület kapszulájának lágyulásához vezet, ami annak rendellenességét okozhatja. Ennek az állapotnak a kialakulását elősegíthetik a magzat helyzetében fellépő rendellenességek, valamint a nehéz munka a láb és a farizom megjelenésében.

Osztályozás

A csípőízület dysplasia 4 súlyossági fokra oszlik, az ízületi összetevők változásainak súlyosságától függően:

• éretlenség;
• diszlokáció előtti;
• subluxation;
• elmozdulás

A legenyhébb fok az ízületi szövetkomponensek éretlensége. A betegség és az egészséges ízület átmeneti jellemzője közötti állapotként definiálják. Leggyakrabban koraszülötteknél. A megszületett csecsemőknél a csípőízület is éretlen lehet. Ez különösen igaz az alacsony születési súlyú újszülöttekre, akiknek anyja terhesség alatt magzati-placenta elégtelenségben szenvedett.

A következő súlyosságban az előre diszlokáció. Az acetabulum alakjának megváltoztatásán alapul, de a combcsont nem hagyja el az ízület határait, ráadásul maga a szerkezete sem változik.

Subluxációval megváltoztathatja a combfej alakját; az ízület belsejében egészen a határáig mozog, de soha nem lépi túl.

A veleszületett diszlokáció a csípő dysplasia legsúlyosabb formája. Az ízület szerkezete durván zavart. Erős változás következik be nemcsak a glenoid üreg alakjában, hanem a combcsontban, az ínszalagokban, az izmokban és az ízületi tokban is. A combfej elhagyja a glenoid üregét, és elülső vagy hátsó széle mögött helyezkedik el.

Diagnosztika

A csípő diszplázia feltárása az elmaradottság és a diszlokáció előtti szakaszban nagy nehézségekkel jár.

3 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél a következő technikákat alkalmazzák a diagnózis felállításához:

• interjúk a gyermek anyjával;
• ellenőrzés;
• Ultrahang;
• Radiográfia.

Az anya megkérdezése segít kideríteni a terhesség menetét, az ebben az időszakban átvitt fertőzéseket, a meglévő örökletes betegségeket. A vizsgálat során felhívják a figyelmet a jellegzetes tünetek jelenlétére vagy hiányára.

6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél a csípőízület vizsgálatát ultrahang segítségével végzik. 2 fázist tartalmaz: statikus, amely során a mozdulatlan ízületet tanulmányozzák, és dinamikus, amelyet a gyermek lábának passzív mozgásával végeznek a csípőízületben.

Az ultrahanggal meghatározható a combfej csontosodásának mértéke, az ízület stabilitása mozgás közben. Egészséges gyermeknél a csontosodási magok milliméteres nagysága megfelel a hónapok életkorának, például 1 hónapnál - 1 mm, 2 hónapnál - 2 mm. Ha a csontosodási pontok átmérője nem felel meg a fiziológiai normáknak, ez diszpláziára utalhat.

Jelenleg kötelező a csípőízületek ultrahangvizsgálata minden 1,5 hónapos gyermek számára.

Röntgenvizsgálatot végeznek 6 hónaposnál idősebb újszülötteknél, valamint bármilyen életkorú gyermekeknél, subluxáció és diszlokáció gyanújával. A röntgenképek pontosan meghatározhatják az ízület csontkomponenseinek szerkezetét. A radiológus meghatározza az acetabuláris szögek értékét, és további vonalak alapján felméri a combfej helyét.

A csípő diszplázia kezelése gyermekeknél

Egy adott technika megválasztása a csípő dysplasia kezelésében közvetlenül attól függ, hogy mennyire változnak az ízületi elemek.

A csípőízületek éretlensége

Ha ez a patológia nem ad klinikai tüneteket, beleértve a gyermek lábainak tenyésztését sem, akkor konzervatív módszereket alkalmaznak:

• széles orbáncos ortopédiai eszközök használata nélkül;
• a csípőízület mozgásait célzó gyógyító torna;
• masszázs, gyógytorna.

A kezelést egy hónapon belül végezzük, utána a gyermeket ismételt ultrahangra és röntgenre küldik. Ha az ízületek éretlenségét a lábszél kitágulásának korlátozása kíséri, akkor ajánlott 1 hónap elteltével ismételt ellenőrzéssel távtartó sínt viselni, mint egy Frejk párna.

Mindkét esetben a lábak rögzítését fizioterápiás gyakorlatok napi komplexusa, masszázs- és fizioterápiás tanfolyam kíséri (elektroforézis kalciummal, paraffinos fürdőkkel, sós fürdőkkel).

Előzetes diszlokáció

Konzervatívan kezelik. A lábak elvált állapotban tartása érdekében ortopédiai eszközöket használnak: Freik párnáját, elrabló sínjeit, Pavlik kengyelét. Masszázsokat, fizioterápiás gyakorlatokat és fizioterápiát is alkalmaznak.

Szubluxálás és diszlokáció

A csípődiszplázia ilyen súlyosságával gipszkötéseket alkalmaznak a lábak kívánt helyzetben történő rögzítésére. A gipszkarton viselésének időtartamát egyedileg határozzák meg.

A konzervatív módszerek hatástalansága, az acetabulum súlyos elváltozásai, valamint késői diagnózis esetén a műtéti kezelést a csípőízület normál alakjának helyreállításával és alkotóelemeinek rögzítésével jelzik.

n

A cikk szerzője: Sokolova Praskovya Fedorovna, gyermekorvos