A Miómák Típusai - Desmoid Fibroma, Nem Csontosodó, Nem Osteogén és Cisztás Fibroma

2024 Szerző: Josephine Shorter | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 21:45

A miómák típusai

A fibromát az orvostudományban jóindulatú neoplazmának hívják, amely a kötőszövet durva rostos kötegéből és a fibroblasztokból áll. Leggyakrabban nem veszélyes az emberi életre, de vannak olyan esetek, amikor a fibroma ellenőrizhetetlenül növekszik, különféle problémákat okozva. A daganat különféle helyeken fejlődhet, beleértve a csontokat, a lábakat és a méhfalakat.

Tartalom:

• Nonosizáló fibroma
• Nem osteogén fibroma
• Cisztás fibroma

Desmoid fibroma

A desmoid mióma olyan sűrű neoplazmákat foglal magában, amelyeket rostos membrán vesz körül, és amelyek főleg a hasfalon, a háton, a mellkason, a felső és az alsó végtagon képződnek. Ez a fajta fibroma veszélyes, mivel hajlamosak rosszindulatú daganatba beszivárogni és elfajulni.

Szerencsére a desmoid fibroma (desmoid) viszonylag ritka, de a nőknél 9-szer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Kialakulásának sajátos mechanizmusa még mindig nem világos. Úgy gondolják azonban, hogy a különféle bőrelváltozások és sérülések miómákat okozhatnak, ideértve a perineum hasadását a szülés során, a sebeket sebek és műtétek után.

Klinikailag a dezmoid szinte fájdalommentes, szilárd, magányos daganat, amelynek átmérője 2-3 és 150 mm között változhat. Lassan növekszik a mérete. A mióma alakja kerek, de nem mindig megfelelő, a felülete sima vagy enyhén rögös. A daganat különböző irányokban összefonódó kötőszöveti rostokból áll. A neoplazma falain gyakran vannak olyan meszesedési területek, amelyek csont- vagy porcszövetet tartalmaznak.

A nagyméretű desmoid fibroma megzavarhatja a szomszédos szervek normális működését és csontromboláshoz vezethet. A desmoid esetek 5-8% -ában rosszindulatú daganat figyelhető meg, amelynek eredményeként a tumor helyén pikkelysmr alakul ki.

Ha desmoid fibromára gyanakszik, a beteget onkológushoz irányítják, és a diagnózis felállításakor röntgen-, echotomográfiai és CT-adatokat használnak. A kezelés operatív, a prognózis általában jó, a relapszusok ritkák.

Nonosizáló fibroma

Ez a fajta fibroma leggyakrabban serdülőknél és idősebb gyermekeknél fordul elő. Az orvosok szerint a daganat rostos kérgi hibával járhat. A betegség tünetei gyakorlatilag hiányoznak, és röntgenfelvétel során észlelik. Néha a betegek aggódnak a tartós csontfájdalmak miatt.

A nem dúsító fibroma jellegzetes jellemzője a végtagok kóros törése. Leggyakrabban a lábakat érinti. A röntgen olyan ritka, rojtos csontszövetet mutat, hogy a biopszia felesleges. A daganat kirettázását csak akkor hajtják végre, ha a csont elszakad vagy erősen elvékonyodik (a csontátmérő több mint 50% -a). A neoplazma önmagában eltűnhet több év vagy akár hónap múlva.

A nem szisztematikus fibroma általában hosszúkás és a reaktív csont szélei veszik körül. A tumor kollagén rostok, fibroblasztok, lipociták, helyi gyulladásos reakciót jelző sejtelemek és más sejtek összefonódó kötegéből áll. Leggyakrabban a betegség kimenetele kedvező, a legtöbb esetben spontán gyógyulás következik be.

Nem osteogén fibroma

A nonostogén fibroma kóros elváltozások a sípcsontban és a combcsontban, ismeretlen etiológiával. A betegséget a tubuláris csont kortikális rétegének fokális felszívódása (reszorpciója) jellemzi, rostos helyettesítéssel. A fibroma általában tünetmentesen alakul ki, ami sok esetben kóros töréshez vezet.

A sebészeti beavatkozást kivételes esetekben hajtják végre, amikor az emberi egészség komoly veszélyben van. Normális esetekben nem írnak elő kezelést, de az eredmény leggyakrabban kedvező. Sok esetben a daganat spontán megszűnik.

Cisztás fibroma

Az ilyen daganatképződések leggyakrabban a nőknél fordulnak elő 53-55 év után, amikor súlyos hormonális rendellenességeket észlelnek a szervezetben. Ebben az időben a progeszteron hormon termelése jelentősen csökken, és az ösztrogén kezd dominálni. Az emlőmirigyekben a csatornák részben el vannak dugulva, a folyadék nem tud azonos térfogatban átjutni rajtuk és felhalmozódhat a lebenyekben, ami többszörös tömítés - ciszta - kialakulásához vezet.

A ciszták olyan üregek, amelyeket kívülről a kötőszövet határol be, és belül folyadékkal vannak tele. Rugalmas konzisztenciájúak és világos határok vannak. A cisztás mastopathia az emlőmirigyek fájdalmát, a mellbimbó kisülését, a fibrotikus változásokat okozza.

Az emlőmirigyek fibromáját ultrahang és mammográfia segítségével diagnosztizálják. Az ultrahang akkor lesz hatékony, ha a daganat meghaladja az 1 centimétert, a mammográfia az esetek 90-95% -ában mutat megbízható eredményeket. Ha szükséges, biopsziát írnak elő. Csak az összes szükséges vizsgálat után tudja az orvos előírni a szükséges kezelést.

A cikk szerzője: Mochalov Pavel Alexandrovich | d. m. n. terapeuta

Oktatás: Moszkvai Orvosi Intézet. IM Szecsenov, szakterület - "Általános orvoslás" 1991-ben, 1993-ban "Foglalkozási betegségek", 1996-ban "Terápia".