Nyelőcsőrák - A Nyelőcsőrák Tünetei, Tünetei, Fokozatai és Kezelése

2024 Szerző: Josephine Shorter | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 17:50

A nyelőcsőrák tünetei, tünetei és kezelése

Tartalom:

• Nyelőcsőrák tünetei
• A nyelőcsőrák okai
• A nyelőcsőrák stádiuma és foka
• Nyelőcsőrák kezelése

Mi a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrák egy rosszindulatú daganat, amely a nyálkahártyában található hámsejtekből alakul ki. Ma ez a rák leggyakrabban a 60 év feletti idős embereknél fordul elő. A populáció férfi fele többször nagyobb eséllyel tapasztalja meg ezt a rosszindulatú daganatot. A rendelkezésre álló orvosi statisztikák szerint a nyelőcsőrák az összes létező rák 40% -át teszi ki.

Jelenleg a nyelőcsőrákkal diagnosztizált betegeknél ennek a rosszindulatú daganatnak több típusa van:

• carcinoma;
• adenokarcinóma;
• a nyelőcső laphámsejtes karcinóma.

A rákos daganat a nyelőcső bármely részén lokalizálható:

• leggyakrabban (az esetek 55% -ában) rosszindulatú daganatot észlelnek az alsó nyelőcsőben;
• az esetek 35% -ában rákot észlelnek a nyelőcső középső részén;
• a felső nyelőcső a rákos megbetegedéseknek csak 10% -át teszi ki.

A legtöbb esetben a betegek ezen kategóriája azonosított daganatokkal szembesül:

• a gyomorban;
• a gégében;
• a rekeszizom és a mellkas idegtörzsében.

A modern orvostudomány a következő osztályozást használja a nyelőcsőrák diagnosztizálásakor:

• endofita rák. Ez a fajta neoplazma a nyelőcső falainak submucosalis rétegében növekszik;
• exofita rákos daganat. Ez a fajta neoplazma megnöveli és kitölti a nyelőcső lumenjét. Idővel elkezd emelkedni a nyelőcső nyálkahártyája felett;
• vegyes rák. A fekély gyakran kialakul az ilyen típusú rák helyén, mivel maga a daganat hajlamos a gyors bomlásra.

Meddig élsz nyelőcsőrákkal?

A nyelőcsőrák időben történő diagnosztizálásával a betegek meglehetősen fényes kilátásokat nyitnak a teljes gyógyulás szempontjából.

Ha a betegek az elsődleges tünetek megjelenésekor orvosi intézménybe kerülnek, és az 1-2. Szakaszban rosszindulatú daganatot észlelnek, (szinte minden esetben) további relapszusok nélkül garantálják a gyógyulást.

Ennek a ráknak a fő problémája a lassú és gyakran tünetmentes lefolyása. A legtöbb beteg a rosszindulatú daganat kialakulásának késői szakaszában keres segítséget. A nyelőcsőrák előrehaladott stádiumával, még jó ellátás és magas színvonalú kezelés mellett is, az orvosok meghatározzák a beteg várható élettartamát, amely nem haladja meg a 6 évet.

Ha ezt az onkológiai betegséget nem kezelik (a fejlődés későbbi szakaszában), akkor a betegek legfeljebb 8 hónapos életet élnek.

A páciens testének áttétje esetén az orvosok a legtöbb esetben már nem írnak elő műtéti kezelést, mivel ennek nincs értelme. Az egyetlen kezelési technika, amely legalább egy évvel meghosszabbíthatja a beteg életét, a sugárterápia.

A speciális médiában közzétett statisztikák szerint azoknak a betegeknek a várható élettartama, akiknek műtéti úton eltávolították a rákos daganatot, és akik sugárkezelésen és kemoterápián estek át:

• az 1. stádiumú nyelőcsőrák miatt műtött betegek - az esetek 90% -ában teljesen felépülnek;
• azok a betegek, akiket a nyelőcső rákja miatt műtöttek a 2. szakaszban - az esetek 50% -ában gyógyulnak meg;
• a nyelőcsőrák 3. stádiumában műtéten átesett betegek az esetek 10% -ában élnek túl, várható élettartamuk meghaladja az 5 évet.

A témában: A szelén 2-szer csökkenti a rák kockázatát!

Nyelőcsőrák tünetei

A nyelőcsőben előforduló rosszindulatú daganatok kialakulásának kezdeti szakaszában a betegek nem mutathatnak semmilyen tünetet. A beteg jól érzi magát, és nem észleli a normától való eltéréseket.

A betegség kialakulásának későbbi szakaszában a következő tünetek figyelhetők meg:

• az élelmiszer lenyelésének nehézségei;
• görcsök a nyelőcsőben;
• rekedtség;
• csuklás;
• a mellkasban megjelenő fájdalomérzetek;
• szorító érzések a mellkasban;
• éles fájdalom szindróma;
• étkezés közben jelentkező fájdalom vagy égő érzés;
• a nyelőcső szűkülete kapcsán a beteg csak folyékony ételt nyelhet;
• súlyos kimerültség (az alultápláltság és a szervezet szükséges tápanyaghiánya miatt következik be);
• állandó éhségérzet;
• gyengeség, letargia;
• teljesítményvesztés;
• a nyelőcső elzáródása (ennek eredményeként a lenyelt étel visszatér);
• kellemetlen (néha fetid) szag van a beteg szájából;
• hányinger;
• idegesség;
• hányási reflex;

• stagnálás a nyelőcsőben;
• lepedék a nyelven;
• böfögés;
• torokfájás;
• a tracheoesophagealis fistula megjelenése;
• rákos cachexia;
• a hipersaliváció kialakulása;
• a szívritmus megsértése;
• asztmás rohamok;
• a stridoros légzés jeleinek megjelenése;
• a nyirokcsomók méretének növekedése stb.

A nyelőcső daganatának metasztázisában a következő tünetek figyelhetők meg:

• mellkasi fájdalom;
• súlyos légszomj, amely kevés fizikai erőfeszítéssel is jelentkezik;
• duzzanat képződik, amelynek lokalizációjának helye a supraclavicularis fossa;
• erős és hosszan tartó köhögés stb.

Abban az esetben, ha az áttétek a páciens más belső szerveibe ütköznek, a következő tüneteket tapasztalhatja:

• letargia;
• gyors fáradtság;
• levertség;
• álmosság;
• fájdalmas érzések;
• enyhe hőmérséklet-emelkedés;
• fásultság;
• depressziós állapotok stb.

A nyelőcső rosszindulatú daganata sikeres kezeléséhez időben meg kell diagnosztizálni ezt a betegséget. Ezért fontos, hogy a betegek azonosítsák a nyelőcsőrák első riasztó tüneteit a minőségi orvosi ellátás érdekében. Minél előbb daganatot észlelnek, annál nagyobb az esélye a betegeknek a sikeres gyógyulásra és a túlélésre.

A nyelőcsőrák okai

A mai orvostudománynak sikerült meghatároznia a nyelőcső rosszindulatú daganatai kialakulásának fő okait.

A nyelőcsőrák okai a következők:

• a túlsúly (az elhízás bármely szakasza) közvetlen hatással van az emésztőrendszer működésére. A túlsúlyos embereknél megnő a nyomás a hasüregben. Idővel reflux alakul ki, amelynek hátterében a nyelőcső falainak sósavval történő égése képződik (az ételt a gyomorból a nyelőcsőbe dobják, koncentrált gyomornedvvel együtt);
• szenvedély a különféle étrendek iránt, amelyek nemcsak a gyomor-bél traktus szerveit, hanem az egész emberi testet is egészében negatívan érintik;
• fűszeres, borsos és pácolt ételek gyakori fogyasztása;
• túl meleg étel utáni vágy, amely megégetheti a nyelőcső falát;
• véletlen folyadékbevitel, amely kémiai égést okozhat a nyelőcső falain (egyes esetekben a vegyi égés hatása több év múlva is megjelenhet);
• rossz öröklődés. A nyelőcsőrák számos tanulmánya, amelyet a világ minden tájáról származó tudósok végeztek, kimutatták, hogy a nyelőcsőrák kialakulásának valószínűsége a p53 gén mutációja miatt többször megnő. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a szövetek nem kapnak megfelelő védelmet, és rosszindulatú daganatok kezdenek kialakulni a nyelőcsőben;
• a nyelőcsőre gyakorolt bármilyen mechanikai hatás (szilárd táplálék lenyelésekor bekövetkező sérülések, amelyek károsíthatják a nyelőcső falát) kiválthatja a hámsejtek rákosokká történő degenerálódását;
• dohányzás és alkoholos italok fogyasztása. A nyelőcsőrákot diagnosztizált betegek között nagy számban vannak alkoholizmusban szenvedők (ez a függőség volt a betegségük fő oka). Az alkohol gyakori bevitele elvékonyítja a nyelőcső bélését, ami sejtjeinek pusztulását eredményezi. Ugyanez a helyzet egy másik függőséggel - a dohányzással. A páciens tüdejébe kerülő rákkeltő anyagok visszafordíthatatlan változásokat okoznak a hámsejtekben. Az első cigaretta meggyújtásakor minden embernek emlékeznie kell arra, hogy tudatosan kockázati csoportba tartozik, és hamarosan nyelőcsőrák alakulhat ki;
• Az emberi vérben található papillomavírus rosszindulatú daganatok megjelenését okozhatja a nyelőcsőben (a tudósok ezt összekapcsolják a nyelőcső sejtjeinek e vírus által okozott mutációjával);
• elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag és egyéb hasznos anyag, amelyet minden nap el kell juttatni az emberi testhez. A nyelőcső nyálkahártyájának sejtjei elveszítik képességüket a rájuk rendelt funkciók ellátására, ennek eredményeként újjászülethetnek stb.

Lásd még: Egyéb rákos okok és kockázati tényezők

A nyelőcsőrák stádiuma és foka

A modern orvostudomány meghatározza a nyelőcsőrák 4 szakaszát:

1. Az első szakaszban a beteg nem észlel semmilyen változást a testében. Szilárd étel fogyasztása közben folyadékot kell innia, hogy az étel eljuthasson a gyomorba.
2. A nyelőcsőrák második szakaszában a beteg táplálkozási problémákat okozhat. A rák ezen szakaszában sok beteg folyékony ételekre, burgonyapürére és gabonafélékre vált.
3. A nyelőcsőrák harmadik stádiumában a betegek szűkülnek az étkezés útján, ami még a folyadék lenyelésének folyamatát is megnehezíti és fájdalmas.
4. A rák negyedik szakaszában a betegnek teljes a nyelőcső elzáródása.

1. fokú nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák első szakaszát gyakran nem kísérik kifejezett tünetek. A rosszindulatú daganat nagyon kicsi, és gyakorlatilag nem zavarja a beteget. Ebben az időben a nyelőcső falainak nyálkahártyája, valamint a submucosa károsodik. Az első stádiumú rák nem nő a nyelőcső izomrétegébe, ezért nagyon jól reagál a műtéti kezelésre. A betegeknél nem szűkül a nyelőcső lumenje, teljesen ehetnek, mivel sem étkezés közben, sem evés után nem tapasztalnak kellemetlenségeket.

2. nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák kialakulásának 2. szakaszában a következő szervek érintettek:

• a nyelőcső falainak nyálkahártyája;
• izomhártyák;
• submucosa.

Ebben az időben a rosszindulatú daganat nem lépi túl az érintett nyelőcsövet. Sok betegnél a nyelőcső lumenje beszűkül, ezért folyékony táplálékra kell váltaniuk. A páciens vizsgálatakor a szakemberek egyetlen metasztázisokat észlelhetnek, amelyek befolyásolják a regionális nyirokcsomókat.

Nyelőcsőrák 3. fokozat

A fejlődés 3. szakaszában egy rosszindulatú daganat nő a nyelőcső falainak minden rétegébe. A betegeknél a tumor befolyásolja a szerosus membránt, valamint a paraesophagealis szövetet. A rák kialakulásának hátterében a nyelőcső lumenje beszűkül, és a betegeknek problémája van a táplálkozással, mivel problémássá válik számukra a szilárd ételek lenyelése. Ezzel párhuzamosan tumor metasztázis lép fel (metasztázisok találhatók a regionális nyirokcsomókban). A nyelőcső közelében elhelyezkedő szervek a rák kialakulásának ebben a szakaszában nem sérülnek.

4. nyelőcsőrák

A betegek nyelőcsőrákjának 4. stádiumában daganatos metasztázis lép fel, amelyben mind a regionális, mind a távoli nyirokcsomók érintettek. A rákos daganat átterjed a peri-nyelőcső szövetére. A rosszindulatú daganatok megragadják a nyelőcső falát, a serosus membránt és a közeli szerveket is. A rák ezen szakaszában a legtöbb betegnél nyelőcső-légcső vagy nyelőcső-hörgő sipoly alakul ki.

Nyelőcsőrák kezelése

Az onkológiai betegségekre jellemző tünetekkel rendelkező beteg kezelésének előírása előtt a kezelőorvosnak alapos vizsgálatot kell végeznie.

A pácienshez számos olyan diagnosztikai intézkedést rendelnek, amelyek meghatározzák a daganat pontos típusát, fejlődési szakaszát és lokalizációját:

• Röntgensugarak (ezt olyan kontrasztanyaggal végzik, amely a nyelőcsövet röntgenfelvételen láthatóvá teszi). E tanulmány segítségével a szakemberek meghatározzák a rosszindulatú daganat lokalizációját, alakját és méretét. A röntgensugárzásnak köszönhetően az onkológus előre láthatja azokat a lehetséges szövődményeket, amelyeket a vizsgált rák típusa okozhat;
• Laparoszkópia. Ez a fajta diagnózis lehetővé teszi a metasztázisok azonosítását a beteg belső szerveiben;
• Ultrahangos vizsgálat. E tanulmány révén a szakemberek meghatározzák a rosszindulatú daganat pontos méretét, valamint az áttétek által érintett nyirokcsomók jelenlétét;
• Tomográfia (az optikai érzékelő használatával hajtják végre). Ezt a technikát a közelmúltban fejlesztették ki a tudósok, és szinte azonnal elkezdték használni speciális orvosi intézményekben. Az endoszkóp segítségével a szakember megvizsgálja a neoplazma szerkezetét. A legújabb berendezéseknek köszönhetően 1,5-2 mm mélységig meghatározható a daganatos szövetek szerkezete. Az érzékelő által összegyűjtött összes információt egy számítógépre továbbítják, majd ezt egy szakember visszafejti. Abban az esetben, ha ilyen berendezéseket telepítenek egy egészségügyi intézménybe, előfordulhat, hogy a betegek nem kerülnek biopsziára, mivel a neoplazmáról kapott adatok elegendőek a terápia előírására. A betegeket pozitronemissziós tomográfiával is előírják. Közvetlenül a kutatás előtt a beteget glükózzal (radioaktív) injektálják. Tulajdonsága abban rejlik, hogy szelektíven felhalmozódhat a rákos sejtekben. A beteget egy speciálisan felszerelt helyiség közepére helyezzük, és körülötte egy szkenner forogni kezd, amely rákos daganatot készít (felismeri a neoplazmákat, amelyek mérete 5-10 mm);
• Laparoszkópia. Ezzel a diagnosztikai technikával a beteget laparoszkóp tűvel szúrják át a hasüregben (a köldök közelében), majd egy optikai eszközzel ellátott csövet helyeznek a lyukba. A szakembereknek lehetőségük van meghatározni egy rosszindulatú daganat lokalizációját, pontos méreteit, és biológiai anyagot is vesznek, amelyet azonnal átadnak szövettani vizsgálatokhoz;
• Bronchoscopy. Abban az esetben írják fel, amikor az orvos gyanítja a gége, a légcső, a hörgőfa metasztatikus elváltozását;
• Esophagogastroduodenoscopia. Az ilyen típusú vizsgálat elvégzése során a szakemberek nemcsak a nyelőcsövet, hanem az emésztőrendszer egyéb szerveit is gondosan megvizsgálják. Az endoszkópnak köszönhetően megvizsgálható a nyelőcső belső felülete, valamint biológiai anyagot is lehet venni laboratóriumi kutatásokhoz (mikroszkóp alatt végezzük). Az esophagogastroduodenoscopy segítségével lehetőség van a rosszindulatú daganatok azonosítására a fejlődés korai szakaszában, és időben előírják a beteg kezelését stb.

A kudarc nélkül a betegeknek teljes laboratóriumi vizsgálatot rendelnek, amelyben:

• vérkémia;
• klinikai vérvizsgálat;
• általános vizeletelemzés;
• a biopszia szövettani elemzése;
• tumor markerek SCC, CYFRA 21-1, TPA.

A mai napig a nyelőcsőben rosszindulatú daganattal rendelkező betegek számára a következő kezelési módszereket írják elő:

• sebészet;
• sugárkezelés;
• kemoterápia;
• komplex terápia (ez a technika magában foglalja a sebészeti kezelést, a gyógyszeres kezelést, a sugárkezelést és a kemoterápiát);
• a kombinált módszer (egyesíti a műtéti manipulációkat a sugárzás összetevőivel).

A hasi műtét során a nyelőcső részben vagy teljesen eltávolításra kerül. A sebész gondosan megvizsgálja az áttétek által érintett nyirokcsomókat és eltávolítja azokat. Abban az esetben, ha egy rosszindulatú daganat eltávolítása során nem lehet megőrizni a beteg nyelőcsövét, a sebész a vékonybél vagy a vastagbél szövetét használja az emésztőrendszer ezen szervének helyreállítására.

Lásd még: Egyéb hatékony kezelések

A műtéti kezelés során a betegeknek sikerül helyreállítaniuk a nyelőcső lumenjét. A rosszindulatú daganatok teljesen eltávolíthatók, ha a nyelőcső középső vagy alsó részén helyezkednek el. Bizonyos esetekben a sebész eltávolítja a nyelőcső egy részét és a felső gyomorral együtt. A nyelőcső többi részét a gyomorhoz varrják, és egy sor rehabilitációs intézkedés után teljesen működni kezd. A statisztikák szerint a műtéti kezelésen átesett betegek halálozási aránya 10% körül mozog.

Nem minden rákos beteg végezhető el a nyelőcső rosszindulatú daganatainak műtéti eltávolításával. A következő korlátozások érvényesek:

• a rák áttétje a nyirokcsomókba és más belső szervekbe;
• a beteg életkora nem haladhatja meg a 70 évet;
• súlyos krónikus betegségek jelenléte;
• a szívvel, az erekkel és a tüdővel kapcsolatos problémák stb.

Amikor a nyelőcső középső részén egy rosszindulatú daganat lokalizálódik, a hasüreg elülső falán nyílás jön létre (műtét közben). Ezt követően a beteget egy ebből a lyukba helyezett csövön keresztül táplálják. A daganat ezen helyével a legtöbb esetben a nyelőcső teljesen eltávolításra kerül az áttétek által érintett nyirokcsomókkal együtt. Egy évvel később, a műtéti beavatkozás után a páciens alapos vizsgálaton vesz részt az áttétek azonosítása érdekében. Ha nem találják őket, akkor egy második műtétet írnak elő, amelynek célja egy mesterséges nyelőcső létrehozása (amelyhez a beteg vékonybélszövete felhasználható).

Endoszkópos műtét. A rosszindulatú daganat kialakulásának korai szakaszában a betegek kíméletesebb műtéti kezelésen - endoszkópos műtéten - eshetnek át. A műtéti beavatkozás során a beteget a szájon keresztül vezetik be az endoszkópcsövön keresztül, amelynek végén optikai eszköz van rögzítve. Speciális eszközök segítségével a szakember bougienage-et hajt végre, amelynek célja a nyelőcső lumenének helyreállítása.

Sugárkezelés. A nyelőcső rosszindulatú daganatai kezelésének egyik modern módszere a sugárterápia. Ez a technika ideális azoknak a rákos betegeknek a kategóriájához, amelyeknél a műtéti beavatkozás ellenjavallt (ez a bronchopulmonáris vagy a szív- és érrendszeri betegségekkel stb. Jár). A sugárterápiát gyakran a posztoperatív periódusban hajtják végre, amelynek következtében a betegeknél jelentősen csökken a betegség relapszusainak száma, és megakadályozzák a test metasztázisának folyamatát. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az operálhatatlan betegeknél a sugárkezelés után a rosszindulatú daganatok mérete nagymértékben csökken. A sugárkezelés során a páciens testének egészséges sejtjeit nem befolyásolja negatívan, és a betegek nem tapasztalnak erős mellékhatásokat.

A nyelőcsőrák kombinált kezelésében a betegek műtét előtt néhány hétig sugárkezelést és kemoterápiát írnak elő. Ez a kombináció nagymértékben növeli a sikeres kezelés esélyét. Ezzel párhuzamosan komplett étrendet fejlesztenek ki a betegek számára, amely vitaminokat, fehérje készítményeket, valamint különféle tápláló folyadékokat tartalmaz. Az orvosok azt javasolják, hogy a rákos betegek természetes gyümölcsleveket és gyümölcsitalokat fogyasszanak. Ha a betegek még folyékony ételt sem képesek lenyelni, akkor tubussal etetik őket.

Diéta. A nyelőcsőrák sikeres kezelésének esélyeinek növelése érdekében megfelelő ellátást és táplálékot kell biztosítani számára. A tápanyagok, vitaminok és nyomelemek elégtelen mennyisége az onkológiai beteg mentális állapotának megsértéséhez és különböző szövődmények megjelenéséhez vezethet. A betegnek félig folyékony ételt kell fogyasztania, amely nem tartalmaz olyan részecskéket, amelyek bezárhatják a nyelőcső lumenjét. Az ételnek változatosnak, táplálónak és vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagnak kell lennie. A nyelőcsőrákban diagnosztizált betegeknek napi 8-10 kis ételt kell enniük.

Szigorúan tilos ennek a betegcsoportnak a fogyasztása: sült és füstölt ételek, zsíros ételek, alkohol és szénsavas italok. Fel kell adnia egy másik függőséget is - a dohányzást. A megfelelő táplálkozás mellett a betegnek szigorúan be kell tartania a személyes higiéniát.

A témáról: Milyen ételek növelik az immunitást?

A helyesen kiválasztott kezelés 70% -ában lehetőséget nyújt a betegeknek arra, hogy visszatérjenek teljes életükhöz és szilárd ételeket fogyasszanak.

Kemoterápia nyelőcsőrák esetén

Az onkológiai betegségek kezelésében a műtéti beavatkozások mellett nagy hatással van a kemoterápia. Amikor végrehajtják, a betegeket a rosszindulatú daganat lokalizációjától és etiológiájától függően speciális gyógyszerekkel injekciózzák. Ezeknek a gyógyszereknek a fő célja a rákos sejtek elpusztítása. A nyelőcsőrák esetében a kemoterápiát általában a betegség 2. stádiumától kezdik.

A kemoterápiára helyesen kiválasztott gyógyszerek nemcsak lassíthatják a rosszindulatú daganat növekedését és megakadályozhatják sejtjeinek szétválását, hanem azon is dolgozhatnak, hogy teljes mértékben elpusztítsák őket. Sajnos bármely kemoterápiának számos mellékhatása van, és negatív hatással van a test egészséges sejtjeire. A legtöbb esetben az ilyen gyógyszerek szedésének hátterében a betegeknél a csontvelő sejtjei, a szőr (tüszőik elpusztulnak és kopaszság jelentkezik), a belek, a szájnyálkahártya stb.

A nyelőcsőrák kemoterápiáját akkor végezzük, amikor a betegnek diagnosztizálják a rosszindulatú daganatok bizonyos formáját:

• kissejtes nyelőcsőrák;
• a nyelőcsőrák rosszul differenciált formája.

A kemoterápiát szinte mindig más kezelésekkel párhuzamosan végzik. A világ minden tájáról érkező tudósok sok éves kutatásának eredményeként kapott statisztikák szerint a legnagyobb hatást a nyelőcsőrák kezelése éri el abban az esetben, ha a kemoterápiával együtt sugárterápiát végeznek. Ez a kezelési módszer teljes egészében a rákos sejtek elpusztítására irányul, míg a rosszindulatú daganatok mérete jelentősen csökken.

Speciális gyógyszereket lehet felírni a betegek számára, a műtét előtt és után is. A kemoterápia során a gyógyszerek beadhatók orálisan vagy intravénásan.

A kemoterápiát a rákos betegek számára az alábbiak szerint írják fel:

• a nyelőcsőrák 2. és 3. szakaszától kezdve a speciális gyógyszerek megakadályozzák a rák további fejlődését és elpusztítják a rákos sejteket. A kemoterápiát a preoperatív és a posztoperatív időszakban írják fel a betegek számára;
• a nyelőcsőrák 4. stádiumától kezdve a betegek palliatív kezelésen esnek át. A terápia fő feladata a rosszindulatú daganatok növekedésének lelassítása. Mindezek a terápiás intézkedések meghosszabbíthatják a beteg életét.

A kemoterápia során azoknak a betegeknek, akiknek nyelőcsőrákot diagnosztizáltak, rákellenes gyógyszereket írnak fel:

• Bleomicin;
• Vindesine;
• Mitomicin;
• Pharmorubicin;
• 5-fluorouracil stb.

A cikk szerzője: Bykov Evgeny Pavlovich | Onkológus, sebész

Oktatás: rezidencián végzett az Orosz Tudományos Onkológiai Központban. N. N. Blokhin "és oklevelet kapott az" onkológus "szakterületről