DIC Szindróma A Szülészetben - Szakaszok, Kezelés, Klinikai Irányelvek

2024 Szerző: Josephine Shorter | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 17:50

DIC szindróma a szülészetben: kezelési módszerek

A DIC-szindróma (disszeminált intravaszkuláris koagulációs szindróma) a vérzéscsillapító rendszer működésének rendellenessége, amely elsősorban a kis véredények fokozott vérrögképződésében nyilvánul meg.

Ez a patológia az orvostudomány különböző területein releváns. A szülők, az újraélesztők és a sebészek részt vesznek a DIC-szindróma diagnosztizálásában és kezelésében. A patológia felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt előfordul, beleértve az újszülötteket is. Gyakran a koagulopathiák (a véralvadási folyamat rendellenességei) veleszületett természetűek, de az egész életen át kialakulhatnak. Az újszülöttek DIC szindróma a koagulopathia egyik formája.

A rendellenesség kialakulásának mechanizmusa meglehetősen összetett, a patológiának sok tünete lehet. Emiatt az orvosoknak bizonyos nehézségekkel kell szembenézniük a diagnózis felállításában. A DIC súlyosbítja más betegségek lefolyását, de ez nem önálló betegség.

Tartalom:

• Trombózis: mikor a norma, és mikor az eltérés?
• DIC szindróma - mi az oka?
• DIC szindróma: stádiumok és formák
• A DIC tünetei
• A disszeminált intravaszkuláris koaguláció diagnózisa
• Disszeminált intravaszkuláris koaguláció kezelése

Trombózis: mikor a norma, és mikor az eltérés?

Az élet során az ember különféle sérüléseket szenved, kezdve a kisebb karcolásoktól a súlyos sérülésekig. A testnek saját védekező mechanizmusa van, amelynek célja a vér leállítása. Ehhez a sérült területen felgördülni kezd, vérrög képződik.

Általában a testnek két rendszere van, amelyek kardinálisan ellentétes céllal rendelkeznek. Az egyik rendszert koagulációnak hívják, a második pedig antikoagulációnak. Ha zavartalanul működnek, akkor az egyensúly megmarad a testben. Amikor fenyegető helyzet áll elő, például sérülés esetén, a vér koagulál, megakadályozva a hatalmas vérzést. Sérülés hiányában a vér folyékony állapotban van.

Annak érdekében, hogy vérrög alakuljon ki az ér károsodásának helyén, a testnek sok összetett reakciót kell elindítania. Fibrinogén nevű fehérjét tartalmaznak, amely jelen van a vérplazmában, valamint vérlemezkéket, alvadási faktort és különféle enzimeket. Ennek eredményeként a kialakult vérrög lezárja az érfal hibáját és megakadályozza a vér kiáramlását.

Ha az ér nem sérült, akkor a vér folyékony állapotban kering az ereken, megakadályozva a vérrögök kialakulását. Trombózisellenes mechanizmusok felelősek ezért, amelyek az antikoagulánsoknak nevezett anyagoknak köszönhetően valósulnak meg. Ide tartoznak a plazmafehérjék, az endogén heparin és a proteolitikus enzimek. Ha a fibrinogén az edény egyik vagy másik helyén kezd felhalmozódni, akkor a gyors véráramlás "megtöri" és trombus nem képződik. Ezt a mechanizmust fibrinolízisnek nevezzük. Ez magában foglalja a leukocitákat, vérlemezkéket és más vérsejteket termelő enzimeket is. A jövőben a fibrin apró részecskéit egyszerűen elpusztítják a makrofágok és a leukociták.

Ha az egyik vagy másik vérzéscsillapító rendszer meghibásodik, vagy egy személynél betegség alakul ki, akkor a koagulációs és antikoagulációs rendszer munkáját szabályozó mechanizmusok meghibásodnak. Ebben az esetben vérrögök kezdenek kialakulni a testben, megnő a hatalmas vérzés kockázata. Ezek a rendellenességek állnak a DIC kialakulásának hátterében. Rendkívül veszélyesek az emberi egészségre és veszélyt jelentenek az életre.

DIC szindróma - mi az oka?

A DIC-szindróma nem betegség, hanem a test bizonyos rendellenességeinek következménye.

Ezért fejlődését számos feltétel befolyásolja:

• Szepszis vagy súlyos vírusos vagy bakteriális fertőzés kíséretében fellépő fertőző betegségek.
• Bármilyen etiológia sokkja: sérülés hátterében, a test mérgezésének hátterében, fertőzés hátterében.
• A halálos kimenettel határos állapot a klinikai halál.
• Szervátültetési műveletek, szívbillentyű-protézis telepítése. Súlyos sérülés.
• Személy megtalálása a gépen és a vérkeringés a művelet során.
• A belső szervek rákos elváltozásai. A DIC-szindróma kialakulása szempontjából a leukémia különösen veszélyes.
• A szülészeti gyakorlatban a disszeminált intravaszkuláris koagulációs szindróma a szülés során bekövetkező hatalmas vérzés hátterében alakul ki, korai placenta megszakadással és magzatvíz-embólia esetén.
• Terhesség alatt a DIC-szindróma súlyos toxikózist, Rh-konfliktust, méhen kívüli terhességet és egyebeket kísérhet.
• A szív- és érrendszer betegségei.
• A belső szervek gyulladása, elöntéssel együtt.

A DIC-szindróma klinikai halállal, újraélesztés során alakulhat ki. A terminális állapotok hátterében a DIC-szindróma vagy kialakul, vagy a közeljövőben kialakul, ha bizonyos terápiás intézkedéseket nem hoznak.

Időben megjelent egészséges újszülött gyermeknél a DIC-t nagyon ritkán diagnosztizálják. Kísérheti újszülöttkori oxigénhiány, amelynek súlyos lefolyása, a légzőrendszer működésének zavara és a magzatvíz embólia lép fel. Ez utóbbi esetben a DIC tüneteit mind a nőnél, mind a gyermeknél diagnosztizálják.

Az örökletes koagulopátiák közé tartozik a hemofília és a von Willebrand-kór. Ebben az esetben a gyermek fokozott vérzéssel jár. A gyermekek thrombohemorrhagiás szindrómáját nagyon ritkán diagnosztizálják. Provokálhatják fertőző betegségek és súlyos sérülések.

DIC szindróma: stádiumok és formák

A DIC fejlesztését kiváltó mechanizmustól függően a következő szakaszokat különböztetjük meg:

• A hiperkoagulálhatóság szakasza. Ugyanakkor a vérben nő a tromboplasztin koncentrációja, ami hozzájárul annak fokozott koagulálhatóságához. Ennek eredményeként a vérrögök kialakulni kezdenek egy személyben.

• Fogyasztási koagulopátia. A véralvadási faktorok szintje növekszik, erre reagálva a test fokozza a fibrinolitikus aktivitást annak érdekében, hogy megakadályozza az erek eltömődését vérrögökben.
• Hipokoaguláció. Ebben az időszakban hiány van a vérlemezkékből a szervezetben, mivel a test az előző szakaszokban felhasználta tartalékaikat. Ez a helyzet ahhoz a tényhez vezet, hogy a vér rosszul alvad.
• Helyreállítási szakasz. Tehát minden súlyos sérülés vagy vérzés, vagy bármely más káros tényező a vérlemezkék és az alvadásért felelős egyéb vérkomponensek fokozott és ellenőrizetlen fogyasztását vonja maga után. Ez okozza hiányukat és további hypocoagulációt fokozott vérzéssel. Feltéve, hogy ebben az időszakban a beteget magas színvonalú orvosi ellátásban részesítik, gyógyulási szakasza lesz.

Az elváltozás súlyossága annak a ténynek köszönhető, hogy az összes kis érben vérrögök képződnek, ami a szervek és rendszerek legtöbb szövetének károsodásával jár.

A DIC tüneteinek jellegétől és a lefolyás súlyosságától függően a következő formákat különböztetjük meg:

• Akut forma. Az akut disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) időtartama több órától több napig terjedhet. Leggyakrabban ezt a megsértést sérülések, szepszis, műtéti beavatkozások, hatalmas vérveszteséggel járó vérátömlesztés kíséri.
• Szubakut forma. A disszeminált intravaszkuláris koaguláció ezen formája több hétig is eltarthat. Leggyakrabban a fertőző genezis és az autoimmun folyamatok krónikus betegségeit kíséri.
• Krónikus forma. A disszeminált intravaszkuláris koaguláció ezen formája több évig is eltarthat. Leggyakrabban olyan terapeuták diagnosztizálják, akik máj-, vese-, szív-, erek- és cukorbetegségben szenvedő betegeket figyelnek meg. Az alapbetegség előrehaladtával a DIC tünetei növekedni fognak.

• Ismétlődő forma

• Rejtett forma

Néha a DIC-szindróma néhány perc alatt kialakulhat. A patológia ezen formáját villámgyorsnak nevezzük. Leggyakrabban a szülész szakemberek találkoznak a DIC ilyen változatával.

A DIC tünetei

Ha a DIC szubakut vagy krónikus lefolyású, akkor a tünetek alapján történő diagnosztizálás nagyon problematikus lehet. Az akut fázist viszont súlyos klinikai megnyilvánulások kísérik, amelyeket bőrkiütések és fokozott vérzés fejeznek ki. Ugyanakkor nem nehéz diagnózist felállítani.

Mivel a vérrögök kis erekben képződnek a DIC-szindróma hátterében, először olyan szervek érintettek, mint a máj, a tüdő, a bőr és az agy. Bennük fejlettebb a kapilláris hálózat, mint más szervekben. A gyógyulás prognózisa a DIC súlyosságától függ.

A fő tünetek, amelyek lehetővé teszik a DIC-szindróma gyanúját, a következők:

• A vérzéses bőrkiütés megjelenése a bőrön. Esetleg a nekrózis gócainak megjelenése az arcon, a karokon és a lábakon.
• Légszomj. A tüdőkárosodás következtében jelentkezik. A légzési elégtelenség növekedésével a légzés leállítása tüdőödémával lehetséges.
• A fibrin felhalmozódása a vese kis edényeiben meghibásodáshoz vezet munkájuk során, egészen a veseelégtelenség kialakulásáig. Ez a vizelet visszatartásában és az elektrolit egyensúlyhiányában nyilvánul meg a testben.
• A neurológiai rendellenességek agykárosodás következményei.

Továbbá, a DIC szindrómára jellemző az orrvérzés, a méhvérzés, a haematomák megjelenése a lágy szövetek és a belső szervek területén.

Ha a disszeminált intravaszkuláris koaguláció tüneteit összességében vesszük figyelembe, akkor azok a trombózis és a vérzés megjelenéséig, valamint a legtöbb szerv munkájában fellépő zavarokig forralnak fel, amelyek életet támogatnak.

A disszeminált intravaszkuláris koaguláció diagnózisa

A DIC diagnosztizálása csak klinikai megnyilvánulásai alapján lehetetlen. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzése kötelező diagnosztikai intézkedés. Ezek lehetővé teszik nemcsak a DIC jelenlétének megerősítését, hanem annak stádiumának és formájának meghatározását is.

Az alapvető kutatási módszer a vér koagulogramja, amely lehetővé teszi a vérlemezkék számának csökkenését, a fibrinogén növekedésének (a patológia kialakulásának kezdeti szakaszában) vagy csökkenésének (a DIC kialakulásának következő szakaszában) kimutatását. Ezenkívül egy koagulogram meghatározza a véralvadási idő és más rendellenességek növekedését.

Ha egy személy meghalt, akkor lehetséges a DIC halál utáni diagnosztizálása. Ehhez szöveteit szövettani vizsgálatra küldik. A kapillárisokban felhalmozódó vérsejteket, valamint azokat elzáró vérrögöket tartalmaznak. Egy személy belső szervei többszörös vérzésnek vannak kitéve, nekrózisos területekkel borítva.

Ha DIC-re gyanakszik, ellenőrizni kell a vérképet, mivel a patológia kialakulásának kezdeti szakaszában ezek normális határokon belül lehetnek. Figyelnie kell a test elektrolit-egyensúlyhiányát, a vér karbamid- és kreatininszintjét, a vizeletmennyiséget és a vér pH-értékét is.

Disszeminált intravaszkuláris koaguláció kezelése

Egyszerűen nincs egyetlen olyan kezelés sem, amely a DIC bármilyen formájának kezelésére alkalmazható. A kóros folyamat fejlődési szakasza alapján azonban az orvosok bizonyos megközelítéseket dolgoztak ki a terápiához.

Először meg kell állapítania a DIC okát.

Ettől függően a következő megközelítések valósíthatók meg:

• Antibiotikumok felírása, ha DIC-szindróma alakul ki gennyes állapotok hátterében.
• Vér pótlása masszív vérveszteség esetén.
• A szív és az erek munkájának stabilizálása, vérnyomás a sokkos állapot kialakulása során.
• Megfelelő szülészeti ellátás biztosítása.
• Fájdalomcsillapítás végzése a sokk kialakulásában a trauma vagy más károsodás hátterében.

A DIC-szindróma tüneteinek és megnyilvánulásainak kiküszöbölése érdekében a következő terápiát kell végrehajtani:

• Antikoaguláns kezelés. Erre a célra leggyakrabban a heparint alkalmazzák, amely lehetővé teszi a véralvadási folyamatok normalizálását, megakadályozza a vérrögök kialakulását és felgyorsítja feloldódásuk folyamatát. Ennek eredményeként a szervek és szövetek munkája normalizálódik.
• Fibrinolitikumok és antifibrinolitikumok kinevezése, amely a disszeminált intravaszkuláris koaguláció stádiumától függ. A véralvadási faktorok hiányának pótlására a beteget infúziós terápiára írják fel. Ehhez fagyasztott plazmát használnak. Heparinnal együtt adható, a Gordox vagy a Contrikal gyógyszerekkel, amelyek zavarják a hiperkoagulálhatóságot.
• A véráramlás javítása, gyógyszerek felírása a vér mikrocirkulációjának normalizálására az erekben. E célok elérése érdekében használja az Aspirin, a Trental, a Curantil és a reológiai megoldásokat, például a Voluven és a Reopolyglyukin.
• Testen kívüli méregtelenítés. Ebben az esetben a páciens hemodialízisen, plazmaferézisen, citafereézisen megy keresztül.

Néha nagyon gyorsan kell dönteni a terápiás séma kiválasztásáról, mivel csak másodpercek vannak az ember életének megmentésére. Feltétlenül figyelembe kell venni a DIC-szindróma kialakulásának szakaszát, mivel egyes gyógyszereket egyszerre jeleznek, máskor pedig kategorikusan ellenjavallt lehet. Ezzel párhuzamosan ellenőrizni kell a véralvadási rendszer állapotát, annak elektrolit- és sav-bázis egyensúlyát.

Ezenkívül nem szabad megengedni, hogy egy személy fájdalmat szenvedjen el, sokkellenes intézkedéseket kell végrehajtani. A kóros állapot kialakulásának első szakaszában a beteget heparinnal injektálják.

Minden olyan beteget, akit fennáll a trombohemorrhagiás szindróma kialakulásának kockázata, vagy már diagnosztizálták, az intenzív osztályra viszik. Ha ez a szindróma elérte a 3. stádiumot, akkor a halálozás valószínűsége 70%. A thrombohemorrhagiás szindróma krónikus lefolyása mindig a beteg halálával végződik.

A DIC-szindróma kialakulásának megakadályozása érdekében időben diagnosztizálni kell, és ki kell választani a helyzetnek megfelelő terápiát. Minél előbb normalizálódik a vérzéscsillapítás, annál gyorsabban gyógyul meg az ember.

Videó: A. I. előadása Vorobjov a DIC-en:

A cikk szerzője: Shutov Maxim Evgenievich | Hematológus

Iskolai végzettség: 2013-ban a Kurszki Állami Orvostudományi Egyetemen végzett és „Általános orvos” oklevelet kapott. 2 év után befejezte a rezidenciát az "Onkológia" szakon. 2016-ban fejezte be posztgraduális tanulmányait a Pirogov Országos Orvosi és Sebészeti Központban.