Folsavhiányos Vérszegénység - Okok, Tünetek, Hogyan Kell Kezelni?

2024 Szerző: Josephine Shorter | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 17:50

Folsavhiányos vérszegénység

A folsavhiányos vérszegénység akkor alakul ki, amikor a szervezetben hiányzik a folsav, más néven B9-vitamin. Ennek a rendellenességnek a tüneteit a megnövekedett gyengeség, sápadtság és enyhe sárgaság, a fokozott pulzus és az alacsony vérnyomás jellemzi. Ezenkívül a beteg emésztőrendszeri rendellenességeket, súlyos fogyást és a lép méretének változását tapasztalhatja.

A vérszegénységet nem nehéz kimutatni, leggyakrabban vérvizsgálat is elegendő, bár néha csontvelő szúrásra van szükség. A terápia alapja a folsav adagolása az orvos által előírt adagokban.

Tartalom:

• Mi a foláthiányos vérszegénység?
• Az előfordulás okai
• Folsavhiányos vérszegénység tünetei
• A foláthiányos vérszegénység diagnosztikája
• Hogyan kell kezelni?
• A foláthiányos vérszegénység megelőzése

Mi a foláthiányos vérszegénység?

A folsavhiányos vérszegénység megaloblasztos vérszegénységre utal. Kialakulásának oka a folsav hiányában rejlik, amelyet az ember vagy nem kap meg az ételtől, vagy a test nem képes asszimilálódni, vagy túl gyorsan költ.

Ezt a típusú vérszegénységet ritkábban diagnosztizálják, mint a B12-hiányos vérszegénységet. Bár nem zárható ki e két vérszegénység kombinációja, és néha vashiányos vérszegénység is járul hozzájuk.

A folsavhiányos vérszegénység veszélyes állapot a helyzetben lévő nők számára, mivel negatívan befolyásolja a magzat fejlődését. A terhesség olyan szövődményeinek valószínűsége, mint: a méhlepény megszakadása, korai születés, koraszülött gyermek születése is. Ezért nemcsak a terapeuták és a hematológusok, hanem a nőgyógyászok és a szülészorvosok is foglalkoznak ennek az állapotnak a diagnosztizálásával.

Az előfordulás okai

A test önmagában nem képes szintetizálni a folsavat. Ételből kapja, ahol folátok formájában van jelen. A B9-vitamin értékes forrásai olyan élelmiszerek, mint: hüvelyesek, spenót, saláta, brokkoli, állati máj, hús, élesztő, csokoládé stb.

A test raktára 5-10 mg folsavat tartalmaz. Minden nap körülbelül 50 mcg-ot költ, és a terhesség alatt a B9-vitamin fogyasztása napi 150 mcg. Ezért, ha egy személy abbahagyja a folátot az ételtől, akkor annak hiánya a szervezetben körülbelül 3-5 hónap alatt kialakul. Az anaemia első tünetei akkor láthatók, amikor a folsav szintje 4 ng / ml vérre csökken.

A következő tényezők vezethetnek foláthiányos vérszegénység kialakulásához:

• Alacsony az anyag bevitele étellel.
• A folsav felszívódásának zavara a belekben.
• A folsav túlzott kiválasztása a szervezetből.

Az esetek elsöprő többségében a vérszegénység pontosan a táplálkozási hibák eredményeként alakul ki. A kiegyensúlyozatlan menü, amely szándékosan korlátozza önmagát az ételekben, szükségszerűen nyomelem hiányához vezet. A folsav hőkezelés közben lebomlik, ezért a magas hőmérsékleten történő hosszú távú főzés negatív.

A babát viselő vagy szoptató nőknek nagyobb adag folsavra van szükségük. Emellett ennek a vitaminnak az igényei megnőnek az esedékesség előtt született gyermekeknél, a rákos betegeknél. A foláthiányos vérszegénység kialakulásának kockázati csoportjába tartoznak a pikkelysömörben, hemolitikus vérszegénységben, hemoblasztózisban, exfoliatív dermatitiszben szenvedő betegek.

Ami a folsav bélben történő felszívódásának károsodását illeti, egy hasonló probléma releváns az alkoholizmustól szenvedőknél, valamint a gyomor vagy a belek reszekcióján átesett betegeknél.

A B9-vitamin felszívódásának folyamatát akadályozhatják olyan rendellenességek és kórképek, mint:

• Crohn-betegség.
• Fehér hasmenés (sprue).
• B12-hiányos vérszegénység.
• Néhány gyógyszer szedése: rohamok kiküszöbölésére szolgáló gyógyszerek, barbiturátok, hormonális fogamzásgátlók stb.

A foláthiányos vérszegénység kialakulásának harmadik tényezője a folsav túlzott kiválasztódása a testből rejlik, amelyet a máj cirrhosisában, a hemodialízis során, valamint a szívelégtelenség hátterében figyelnek meg.

A B9-vitamin felszívódik a nyombélben és a jejunumban. Tőlük kerül a véráramba, ahol plazmafehérjéket talál és hozzájuk kapcsolódik. Ilyen vegyület formájában folsavat juttatnak a májba. Bizonyos része tartalékokban marad, míg a másik részét a vesék választják ki.

Az emberi testben a B9-vitamin tetrahidrofolsav formájában van.

Szüksége van rá számos fontos anyag szintéziséhez, például:

• Glutaminsav
• Pirimidinvegyületek
• Purin vegyületek.
• Timidin-monofoszfát, amely a DNS szerkezetébe tartozik.

Ha a testből hiányzik a folsav, akkor a vérsejtek nem képesek normálisan osztódni. A normoblasztos vérképződés folyamatát megaloblasztikus vérképzés váltja fel. A vérképzés kudarca az anaemia hátterében leukopenia és thrombocytopenia kialakulásához vezet.

Folsavhiányos vérszegénység tünetei

A foláthiányos vérszegénység tünetei a következők:

• Halvány bőr, amely sárgaságot adhat.
• Fokozott pulzusszám.
• A vérnyomás csökkenése.
• Időszakos szédülés.
• Az emésztőrendszer munkájának zavarai rosszul vannak kifejezve. A széklet elvékonyodása időről időre előfordulhat.
• A lép mérete kissé megnő.
• Az atrófiás gastritis kialakulása nem zárható ki.
• A nyelvgyulladás tünetei lehetségesek.
• A betegség súlyos lefolyásával anorexia alakul ki.
• A szívizom disztrófiája vérszegénységgel alakul ki, a szív másodlagos károsodásaként.

Ha a beteg skizofréniában, pszichózisban vagy epilepsziában szenved, akkor a foláthiányos vérszegénység súlyosbítja az alapbetegség lefolyását.

A B9-vitamin-hiány nem kevésbé veszélyes a magzatot hordozó nők számára. Először is maga a gyermek támadás alatt áll, akinek idegcsőhibája alakulhat ki. Ez tovább vezet anencephalia, meningocele vagy hydrocephalus kialakulásához. Azok a csecsemők, akik kevesebb folsavat kapnak az intrauterin növekedés során, szívhibákkal, "szájpadhasadékkal" vagy "ajakhasadékkal" születhetnek.

A foláthiányos vérszegénységben szenvedő nőket fenyegető veszélyek között szerepel a koraszülés, a vérzés, a vetélés.

Szülés után a fiatal anyák hajlamosak a depresszióra, gyermekeik testi és szellemi fejlődésükben lemaradnak társaiktól. Ezenkívül csecsemőknél az immunrendszer rosszabbul működik, a bélteljesítmény szenved.

A foláthiányos vérszegénység diagnosztikája

A foláthiányos vérszegénység gyanúja esetén elvégzendő vizsgálatok:

• Általános vérvizsgálat. A folsav hiányát a következők jelzik: hyperchromia, macrocytosis, leukopenia, thrombocytopenia, alacsony reticulocyta szám.
• A folsav szintjének meghatározása a szérumban és az eritrocitákban. A szérumban a folsav normál szintjét 6-20 ng / ml körül kell tartani, az eritrocitákban pedig 100-450 ng / L tartományban.
• A csontvelő kilyukadása a vörös hajtás hiperpláziáját észleli, és a hematopoiesis a megaloblasztikus típusnak megfelelően folytatódik.
• Teszt hisztidinnel. A folsavhiányos vérszegénységet a formiminglutaminsav vizelettel történő fokozott kiválasztódása jelzi.
• EKG. Az elektroencefalogram eredményei során a bal kamrai szívizom repolarizációjának megsértését észlelik.
• A belső szervek ultrahangja kimutatja a lép méretének növekedését.

A differenciáldiagnosztika során a foláthiányos vérszegénységet meg kell különböztetni a vérszegénység egyéb típusaitól, akut eritromieloidissal és mielodiszplasztikus szindrómával.

Hogyan kell kezelni?

A diagnózis megállapítása után a beteget kezelést írják elő. A vérszegénység kialakulásához vezető tényezők kiküszöbölésére feltétlenül irányítani kell az erőfeszítéseket.

Először módosítania kell a beteg étrendjét. Menüje olyan ételeket tartalmaz, amelyek gazdag B9-vitaminban. Ezzel párhuzamosan a betegnek folsavat kell szájon át bevennie. A gyógyszer adagja napi 1-5 mg. A terápiát 1-1,5 hónapig kell folytatni. A folsav intramuszkuláris beadása akkor lehetséges, ha hiányát a bélszint malabszorpciója okozza. Az ilyen betegeket regisztrálni kell a hematológusnál, és egész életükben vitamint kell kapniuk.

A foláthiányos vérszegénység megelőzése

Azoknál az embereknél, akiknél fennáll a foláthiányos vérszegénység kialakulásának kockázata, a gyógyszer megelőző beadása szükséges. Ez terhes nőkre, thalassemiában és hemolitikus anaemiában szenvedő betegekre vonatkozik.

Minden terhes nőnek kivétel nélkül azonnal folsavat kell szednie, miután megtudta helyzetét. Ideális esetben a kismamáknak folsavat kell inniuk a terhesség megtervezése során. Erre a célra a gyógyszert napi 0,4 mg dózisban írják fel. A folsav bevitele a szoptatás ideje alatt fel van tüntetve. Ha betartja ezeket az ajánlásokat, akkor a központi idegrendszer működésében zavarokkal küzdő gyermek születésének valószínűsége 3,5-szeresére csökken.

A cikk szerzője: Shutov Maxim Evgenievich | Hematológus

Iskolai végzettség: 2013-ban a Kurszki Állami Orvostudományi Egyetemen végzett és „Általános orvos” oklevelet kapott. 2 év után befejezte a rezidenciát az "Onkológia" szakon. 2016-ban fejezte be posztgraduális tanulmányait a Pirogov Országos Orvosi és Sebészeti Központban.